..::Klaudia és Laura közös honlapja::..(fejlesztés alatt!!)

AJÁNLOM AZ OLDALT

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Pár dolog, de azért érdemes megnézni

Humor

Törvények

Csajoknak

	Honfoglaló.hu belépő
Királyság neve: Jelszó:

A Nap Képe:

	Hányan vagyunk?
Indulás: 2006-07-08

	Break

Cursor from www.CarrielynnesWorld.com

.:Humoros versek

Hétfői vers

A hétfői hangulatom vasárnap kezdődik, amikor jókedvem már javában vergődik. Agyamra jellemző, hogy túlontúl vérbő: mi a francnak nekünk e rohadék hétfő?! A jókedvem itt ülve persze csak tetőzik, látásom a monitortól lassanként kettőzik. Arra gondolok, hogy otthon milyen laza... Ígérem jó leszek, csak menjek má' haza! Kutatom okait, de nem kell messze menni, a hétfőt minden naptárból ki kéne venni. Elkezdődik vele a monoton sok munka, Kilenc óra sincs, s már mindenki megunta! A mai rímfaragás csak azért jött ám létre, hogy ki még nem tette, mosolyogjon végre, Mindjárt itt a holnap és eljön majd a kedd, Éppen itt az idő, hogy lábad haza szedd!

Vaj

Voltam reggelizni Ledöbbent az orcám Nem találtam vajat A tálaló polcán Figyelem a tányért Paprika, szalámi Kutatom a Delmát Nem bírom találni - Mi a szitkó, mutter Elfogyott a butter? - Nem fogyott el az, de Nem jár hozzá vazze Említettem neki Ott azon a ponton Ne viccelőggyön má Köllene vaj.com Aszonta, hogy nincsen Ércsem má meg: ENNYI A sort ne tartsam föl "Tessék továbbmennyi!" Közölték ezt velem Oly angyali bállyal Gondoltam magamban - Szeressetek szájjal!- Mentünk a skacokkal Leültünk, aszt ettünk De mire végeztünk Éhesebbek lettünk Ütöttük az asztalt "Ez így nem állapot!" Meg tudnánk még enni Több egész álatot Nincs mese, ez botrány Hogy ne vesszen ködbe Be akartuk írni A Nagy Rinyakönyvbe Szerintem a konyhások Kezdtek kicsit félni "Sajnos a könyv nincs meg" Ezt mondta a néni Nekünk se kellett több Ki voltunk akadva Elborult az agyunk Folyt a vér patakba Ütöttük a népet Ki fürgén, ki lomhán Nem maradt túlélő Az üzemi konyhán Ez persze nem így volt De lehet ebből baj Ha legközelebb megyünk ÉS MEGINT NEM LESZ VAJ!!!

Egy csávó

Ismerek egy csávót Az az összes baja: Az elmúlt napokban Leesett a haja Amikor megláttam Néztem körbe-körbe A pofám meg szakadt Le az anyaföldre Totál új a frizkó Igen modern fajta Hollywood-i sztárok Irigykednek rajta Gondoltam magamban Ezt meg hogy csinálta? Beszorult a feje A hidrogénes kádba? Meg is változtatta A személyes énjét A Ceizel írta át Az ő hidro-génjét A csajoknak is tetszik Bár egy kicsit giccses De ők azt mondják, hogy Tutira Brad Pittes Hordja is a csávó Tök büszkén meg lazán De milyen színű lehet A szőr az ő szemöldökén? Megkérdeztem tőle: Miét kellett ez neked? "Ha kimegyek cigizni Az összes buxa eped" Válaszát megértem És most már belátom A pina körül forog Minden a világon Egyszerű a módszer Váltsál sérót gyakran Te lehetsz a csajok közt Az ügyeletes vadkan Ha te akarsz lenni A szívtipró Zorro Nem kell hozzá más Csak hidrogén meg olló Frizura belőve Szem kacsint, fej biccen Terem is menyecske A bűvöskígyó-sliccen Igazad van Szabi Buknak rád a hattyúk Sportos test, szőke haj A sikert nem vitatjuk Mindent összevetve Gondolj bele egyszer Hát nem úgy nézel ki, mint A Csollány Szilveszter?

Karácsony

Frissen hullott hó hátán fáradt cipő recseg Semmi extra nincs ebben; Karácsony van kecseg Otthon a tűz melegénél feldíszített fa áll Hogy mi van a fa alatt? Hát tudja a halál! Bejglit eszik mindenki, a fa alatt sok bisz-basz Leírom most neked milyen is a kriszmasz Mindenki kap ajándékot, erre jó a család A tolókocsis nagypapának szálkamentes faláb Anyóspajtás ajándéka kissé már lesújtó Három kiló C4-es, meg egy Zippo-gyújtó Fel is tekint nagymami hálával az égre S szépen kéri a veje: "Gyújcsa má meg végre!" "Ne legyen má finnyás mind a Merilin Móró nézzük mán meg hogy világitt az a csillagszóró!" Kiment hát és meggyújtotta és már nem is jött be Mert beleveszett örökre az Androméda-ködbe Ráégett az ujjára a lakkozott köröm Mert magával ragadta a kirobbanó öröm Fentről nézi most már az összes unokáját Sikeresen felvette az orbitális pályát De felejtsük el végleg, és nézzük a hímeket Nagymami már nem képez a versemben rímeket Nézzük most a családfőt, mit kapott az idén? Lengyel vekkerórát, mert elalszik a bidén Nem látott még ilyet, csak nyáron szerelték be A kurva pesti rokonok csalták szegényt lépre Mert nyugaton az megy, ha elmennek fosni Nem elég törölni, ki is kell azt mosni

Cég

Leírom a tényeket precízen és nyersen Rábasztam a minap, erről szól a versem Mikor kezdtem itt a "cégnél", tök fullos volt minden Úgy látszik, hogy mára ennek halvány nyoma sincsen Kezdeném az elején, mikor gyíkok voltunk Akkor egy-két dologba még csak-csak beleszóltunk Világcég, meg nagy remények, minőség, meg fizu Ha nem értettünk valamit, megkérdeztük "MIZU ?" Elmondták az őszintét, hogy mit, mikor és meddig Nem úgy volt, mint most , hogy hétfőn nem látsz keddig Azt hittem, hogy fogok itt majd nagy dolgokat tenni Kaptam öltözőszekrényt is nem volt benne semmi Csak a nagy üres tér, polc meg ernyőtartó Saját kulcs, meg vállfa, meg zárható ajtó Hogy könnyen rátaláljak sorszám is volt rajta Az a messziről látható, ráragasztós fajta Oly kedves volt nekem, mint koldusnak a cipó Rá is írtam filccel hogy: "Konekting Pipó" Az öltözőszekrények közt király volt meg puccos Ha jöttem műszakba, belefért a cuccos Bakancs, nadrág, kabát, mindez "beleférve" Szinte el is vesztek a virtuális térbe Tegnap jöttem dolgozni gyanútlanul, vígan Aztán konstatáltam: Pofánfostak hígan Lecserélték, nincs meg, hova vitték kérem Adják vissza! Inkább szívják ki a vérem De mást is kiszívhatnak, szívfájdalom nélkül Egészen addig, míg a feje kékül "Ne jártasd a pofád, másik van helyette" Mondták az okosok, Balu meg bevette De mikor megláttam leesett a pofám Tizenhárom helyen fostam le a bokám "Ez az új szekrényed" eztet mondták el ma Akkora az egész, mint az Eurest-es Delma Hogy mi lesz a probléma már előre látom Nem fog beleférni a télikabátom Régen, mikor szolgáltam a nagy orosz tundrán Akkor vettem kéz alól a kilenc kilós bundám Miért kellett lecserélni, télvíz előtt, pont most? Az, aki ezt kitalálta húzza meg a lompost Bár idővel minden indulat megfakul Komplex véleményem sliccem mögött lapul A régi szekrényemmel mi voltunk a Dream-Team Gondolatom versbe szedtem, én, a mázsás rím-hím

Wagon R+

Megunta a Suzukiját? Cserélje le újra! Lökhárító elöl-hátul színre legyen fújva! Az immobilájzer már benne van a 'slusszba' Sohasem fog csalódni a Wagon R+ -ba. Beletettek ezer extrát, többet is mint akart Leverheti félgázon az egész Párizs-Dakart! A sok extrából kettőt is kiemel a sajtó: Forgatható kormánykerék, kinyitható ajtó. Ebben már nem pótkerék van: olyan, mint egy airbus Jár hozzá egy felfújható full pót-WagonR+. Hegymenetbe nem szarozik, simán ez a nyerő Ahogy tombol alatta a tizenhat lóerő. Sík terepen is odab*sz: gyűrődik az aszfalt Ha gyorsan tolod feltépi a matchbox-terepasztalt. Kirándulás? Erre lett a 'kocsi?' kitalálva Utazhatsz bent négykézláb, guggolva vagy állva. Ülés nincsen benne, ez már futurizmus Hogy is nézne az ki, hogy ül a turizmus? Hely van benne bőven, pótolja a házat Csak ne menj vele messzire mert százon eszik százat. Két sajátossága még: az "izomerő-szervó", Meg a klímarendszer: "ablakfüggő thermo". A kesztyűtartójában van egy titkos button Aztat kell megnyomni ha lerohadsz az utton. Akkor a műszerfal kiírja hogy:"csocsi" Mert ebből az életben nem lesz már kocsi. Egy esélyed van még: a szupertitkos kódja De nehogy elhidd, hogy a problémád megóggya. A hibamentesítőt aktiválnád vele Igen ám kistestvér, de hogyan írod bele? A WagonR+ -ban az a tuti üzlet Hogy van hozzá titkos kód, de nincsen billentyűzet. Most aztán szarban vagy; nézel jobbra-balra Hirtelen új message jön a műszerfalra: "Szeretnék neked egy jó tanácsot adni Indujjá el gyalog vagy itt fogsz megrohadni". Ha WagonR+ -t vásárol számoljon a sokkal, A kockázatokkal és a mellékhatásokkal. Amióta gyártják rajta ül az átok Már a szlogen mögött nagy átk*rást látok. Gazdaságos motor meg metálfény kaszni SUZUKI A MI AUTÓNK, meg is lehet b*szni!

Családi kör

Reggel van, reggel van, Mindenki ideges. A ház ura üvöltve, Tiszta zoknit keres. Feketés csészével, Boglya fejű asszony, Ajánlja az égnek, Hogy reája rogyasszon. Mintha szélből volna a nagylánynak lába, Sebesen bevonul a fürdőszobába. Hosszú perceken át pingálja a szemét, Testvéröccse kiállt: Gyere ki te szemét! Konyha melegében jó pirítós mellett, Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet. Min vigyorog mama? - kérdezi a veje, Csupa borotvahab összevagdalt feje. Wc-be zárkózik a legkisebbik gyermek, Most írja a leckét - na még csak ez kellett. Ajtó előtt jár a család furcsa táncot, Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot. Mire a rádió mondja a hét tizet, Elromlik a bojler, nem ad több melegvizet. Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat, Férj jeges vízben sziszegve mos fogat. A nagyleánynak immár fél keze kabátban, A másikba pöttyös kakaós pohár van. Le is önti frissen mosott blúzát, S kabátján vastagon megkent kiflit húz át. Az utcáról szalad vissza a ház ura, Lábán cipő helyett megszokott papucsa. A reggel számára eléri a csúcsát, A cipőben megleli elveszett sluszkulcsát. Reggel van, reggel van, ideges mindenki, Az asszony is elment, nincs már otthon senki. Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít, S a wc tartály halkan sistereg egy picit.

Zámbó Jimmy

Királynak hívták mielőtt át lőtték az agyát Nem tudta senki, miért tartja mindig pisztolyában a tárját. Másodikán már nem bírta, hát kivette az énekes. Mégis a csőben maradt egy golyó, 9 mm-es Zámbó Jimmy Berettája halálba küldött sok kakast. Félnek ezért őtőle a csepeli baromfiak Egy külső zavaró körülményre eldördült a szörnyű colt. Golyó repült a halántékba, Jimmy pedig elpatkolt. Refr: én is egy fejbelőtt sztár vagyok Minden éjszakán erről álmodok Bárcsak engem is feljelölnének Darwin-díjra nagyon vicces emberek. A fejbe lőtt sztár nincs messze, csak a Honvéd kórháznál. Nem sikerült stabilizálni válságos állapotát. Orvosa tiszteletben tartja a család kérését Az RTL Klubbon műsora most már véget ért. A történetből véletlenül kihagytam egy részletet. A kakasok szokták felbaszni az összes idegemet Gázpisztollyal asszonyt verek ámbár ez nagy szégyen Gregor Berni ellentétben férjhez ment már régen.

Talpra papa...

Talpra papa, hív a mama! A kocsmából gyere haza! Ittál mamár eleget! A fene vigye el a beledet! Részegek voltunk mostanáig, Bort hoztak ősapáink, Kik szabadon ittak-haltak, A kocsmából ki nem jutottak. Sehonnani bitang részeg, Ki most, ha kell, inni nem mer, Kinek drágább rongy borszaga, Mint a hazai votka illata. Finomabb a bornál a votka, Jobban oltja a szomjunkat, Mi mégis bort iszunk, Ide veled régi votkánk. A magyar bor megint finom lesz, Méltó régi nagy ízéhez, Mit rákentek a németek, Lemossuk az ízeket. Hol sírjaink domborulnak, Unokáink bort isznak, s áldó imádság mellet, Isszák meg szent borainkat.

Toldi...

Ég a napmelegtől az ojjektum sarka, Tikkadt hidralika, mittudomén rajta; Hős okszigén csillan a tartály mélyében, Harmincezer litér van a bendőjében. Vagy háromszázezer? Sándor nem is tudja, Koncentrál erősen, homlokát ráncolja; Jó munkásember-e Árpád? Fogarasi? A nővérje, Malvin - kérem kapcsojja ki!

Drogos Micimackó

Egyszer, mikor Micimackónak szívverése beragadt, Arra gondolt, hogy venni kéne valami nagyon károsat, Elment tehát a feketepiacra, hogy vegyen egy kis LSD-t, S mondogatta ájultan, hogy még-még-még. Minél erősebb a drog, annál inkább szétbomlik, Minél erősebb a drog, annál inkább szétbomlik.

Míg lábamat nem mostam

Míg lábat nem mostam, bűz árasztá el eme termet, És még a termeszek sem bírták ezt a terhet. Míg az orfacsaró szag el nem került, A lábmosás híre fel sem merült. Míg a lábam szagokat eresztett, A lábgombák az ujjaim közt szanaszét havertek. Míg a Lamisil(R) krém elő nem került, A lábgombám színe el sem zöldült. A Lamisil(R) krém zöld színnel virít Miközben a kezelt láb tulajdonosa őrülten visít. Ebből fakadóan a vényt Az orvoshoz vittem mint véleményt. Az orvos mint mindig csak azt javasolta Hogy menjek ide és oda, majd valaki a bajomat orvosolja. És ki más lehetne jobb erre mint szerény személyem, Ki a bajt maga is keményen megélte. Vettem a vésőt meg az ütvefúrót és Ütöttem vágtam a forró zöld túrót. Addíg amíg lábamról eme teher A földön el nem hevert. Miután a lábam vérvörösen lángolt A lábmosás hiánya erősen látszott. Vettem egy szappant mely már hiányolta a munkát A kád szélére ülve megkezdtem a félórás cicomát. Mire véget ért a munka, A lábamat tisztára mosva, Az ágyba fekszem én és hirtelen megérzem, A hónaljam korántsem lágy neszét.

Családi kör Jimmyéknél

Este van Pesten, a sarkon kurvák állnak, A rendőrök az autókban fánkot zabálnak. Kihalt az utca és kihalt a város, Elaludt minden, mi az egészségre káros. Zúg a Junoszty TV, nincs már benne adás, József Attila se mondja: Aludj el kis Balázs. Senki sincs az utcán, csendesség van végre, Pedig az éjszakának közel sincs még vége. Csepeli ház előtt fékez le egy merga, Nyílik az ajtaja és Jimmy lép ki rajta. Bebassza az ajtót, majd bemegy a házba, Odabenn szerető felesége várja. Elcsattan a saller, Jimmy tiszta ideg, Szeme vérben forog, tekintete rideg. Válni akarsz ringyó? Teszi fel a kérdést, A feleség nem bírja felfogni e sértést. Edit asszony bámul, mint borjú a kapura, Vele szemben gázpisztollyal kezében az ura. Az asszony sikít, rohan, irány az emelet, Jimmy ordít: állj meg, szétlövöm a seggedet. Négy óra környékén járhat már az idő, Kinyílik az ablak s Jimmy 4-et kilő. Viharos szél tombol, tódul be a huzat, Nem sejti a barom, hogy ő lesz ma a ludas. Jimmy áll a szekrénynél, valamit keres Hamarosan előkerül a 9 milliméteres. Mérgében abból is kilő egy párat, De megnyugszik végre, s eldobja a tárat. Odakinn a sötétben megszólal egy kakas, Lövés dördül ismét, s Jimmy dob egy hasast. Kábán esik össze, s felsír három árva, Hülye barom állat, egy még volt a tárba'. Kék-piros lámpa a mentő tetején, Orvosok, Jimmy, golyó, minden a helyén. Rohan a sebész, s matat az agyában, Nagy a felfordulás benn a kórházban. Reggel 9 óra, s az orvos arcán bánat, Nem ad több koncertet a négy oktávos állat! Meghalt a királyunk, glória felette, Nem néz le rá Isten, mert ott áll mellette. Folyik a nyomozás, ki lehet a bűnös. Ki ölte meg Jimmyt, kire vár majd hűvös? Gyanús a feleség, de még gyanúsabb a fia, Eltussolták az ügyet, a rendszerben a hiba. Szegény Jimmy azt hitte, megváltja a világot, A temetésre százezrek vitték a virágot. A tanulsággal van tele az egész világháló: Attól, hogy jó hangod van, még nem vagy golyóálló.

Rómeó és Júlia

Kar: Két nagy család élt a szép Veronába Ez lesz a szín, utunk ide vezet Rómeó nem nyúlhatott Júliához, Mert nem kapott szabad kezet De Ő megtette ezt, s ahogy írva volt, Megrázta Őt a 380 Volt. Csak amikor már sarjuk föld alatt van, Ezt mondja el e 10 perces darab. Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz, És mi eddig csonka volt, itten az egész lesz. Rómeó: (bejön létrával a kezében, hasra esik) De kuss, Júlia vetkezik (sztriptíz következik) Látom amint ruhája, omlik a válláról S tar fejét megfosztja parókájától Kinyitja az ablakot, s dús hajába tép a szél Itt látom én, hogy Bánfiból egy liter is elkél) Te vagy számomra az élet, Nélküled én nem is élek. Mosolyod számomra meghozza a tavaszt Hát nem érted, szeress Te paraszt. (suttogva halkan hogy amaz meg ne hallja) Lám meglát engemet, amint a földön heverek (s fölkiált) Júlia: Ó, Rómeó, de nem az, Csak Romja ó, Romja ó Óh, Rómeó, miért vagy Te Rómeó? Dobd el neved, S vidd innen a mocskos kezed Tagadd meg atyád, S told le a gatyád. Rómeó: Ó, Júlia, szeretem szemed Mely kancsal, s üveg Szeretem füled, Mely a válladon lebeg Szeretem orrodnak két hatalmas likát, Melyen a pesti gyors röhögve fut át. Júlia: Ó, Rómeó, szeretem fejedet Azt a kerek holdat, Melyen már nem segít A hajnövesztő oldat. Rómeó: Ó, Júlia, beléd estem mint vak ló a gödörbe, Érted könnyezem a felmosó vödörbe. Ha méhecske volnék, mézet hoznék eleségül, Ha marha volnék, elvennélek feleségül. Kar: Így fejezte ki Rómeó fröcsögve szerelmének hevét, S ennek is Júlia itta meg a levét.

Szózat

Hazudnak rendületlenül, Légy hülye, ó, magyar! Kölcsön a sírod is, Mely kötvénnyel eltakar. Sztálin fején kívül Nincsen számodra fej. Ávóval vert a sors keze, Itt ülnöd s nyalnod kell!

Fizikus családi kör

Este van, este van, erők nyugalomba. Ferdén van sávozva az eperfa lombja. Zúg az éji bogár, sebessége V0, F erő hat rá, azután elnémul. Nyomatéka lészen valamennyi rögnek, M tömegű békák szanaszét görögnek. Udvaron egy tehén szaggatottan látszik, Dugattyú, szivattyú meleg tejben ázik. Jön egy futó macska és hármasba kapcsol, De oly hirtelen fékez, hogy majd' elpatkol. Az ajtóban hasal egy kiszolgált kutya, Lábát a haramdik képsíkon átnyújtja. Benn a technikusné megszűri a tejet, deformált fiának enged inni egyet. Körül az apróság Heron-labda mellett, Csúszó- és gördülő csapágyakat kerget. Dudálás hallatszik, megjött már a gazda, Ne kapjon defektet a hátsó gumija! A gazdán kék overálruha fekszik, Statikus terhelés nyomja szegény lelkit. Homlokát megtörli porlepte ingével, Egész nap szántott a jó német ekével. Kétütemű pipáját zsebéből kihúzza, Egy ütemben rágyújt, a másikban megszívja. Térül-fordul ám a jó háziasszony, Illő, hogy urának nyersanyagot hozzon. Gépszalagon hozza az egyszerű ételt, Jól kiszámították a kerékáttételt! De vajon ki csenget? Nézz ki fiam, Sára! A csengő zsinorját rezgőmozgás rázza. Egy vándor van odakint, ki is dobná Sára, Ám a vendég bejön, s jó estét kívánna. De már menne is a szegény, Csak nem hat rá az erő, Működik a gazda, mint kétkarú emelő. Kiveszi a vándort tulajdon székéből, S gyorsulást ad a szoba közepéről. A vándor először forgómozgást végez, Aztán megjátszik egy TU-154-est.

Piroska és a farkas

Piroska a kislány, az asztalnál ül Mellette a farkas részegen hegedül Elsörözget szépen a két jóbarát, Miután becsukták a kamrába a nagymamát. A vadász is jelen van éppen, De megkötözve szuszog egy széken... és a zenéhez sajnos semmit sem konyít, Ezért hallgatnia kell, ahogy a hegedű vonyít. Piroska és a farkas 5 Ft-os tétre zsugázik, A farkas közben pedig szép lassan elázik. Vérben forog már amúgyis kidülledt szeme, A több liter sörtől erősen remeg a keze... Végül felugrik, s ellátja a vadász baját, Kétmarokra tépkedi ki szegény összes haját. Sikertől felbuzdulva ugrik neki Piroskának, De vesztére, mert fegyvere is van a kislánynak. A farkas ordítva ugrik a kopasz vadász mögé, Mert a vigyorgó Piroska egy UZI-t tart felé. Piroska felröhög és meghúzza a ravaszt, A vadász és a farkas már nem látja többé a tavaszt... Piroska megörül, s bemegy a kamrába, Felakasztja a nagymamát a lelógó lámpára. Ezután könnyedén a villanykapcsolóhoz lép, Bekapcsolja, és nézi, ahogy a nagyi leég. Sikítozik szörnyen a füstőlgő nagymama, Mögötte üvöltve röhög a drága jó Piroska. A nagyi lassan, de tökéletesen barnul, Miközben unokája ugrándozik vadul. Vegül Piroska megunja a barnulási folyamatot, S a nagyiba is beleereszt egy jó hosszú sorozatot. A megőrült kislány ordít ezután még párat, Majd nagyszerű fináleként felgyújtja a házat. Piroska unalmasan néz az éppen égő házra, úgy dönt, hogy elég lesz a balhéból mára. A maradék pálinkából még egy kupicát felhajt, Majd beül a Trabantjába, s 120-as tempóban elhajt...

Dallas

Este van, este van, Dallas nyugalomba, Csak a tyúkeszű Bobbynak Hatalmas a gondja. A dilis Pamela Nekimegy a falnak, Anyukájat hívja, Azután elhallgat. Ballag a Samantha, Nyíltan inni restel, A teste mozdulatlan, Csak az esze ment el. Mosolyog a Jockey, Közben a Slyt söpri, Nem szúnyog, nem tetű, Csak a Cliff Barnes gyötri. Új vállalkozásán Ray kesereg néha, Aláírna rögtön, De analfabéta. Donna is szomorú, Nincs vége az útnak, Mert Ray addig meditál, Míg koldusbotra jutnak. Öreg Jock manapság Sokat gondol arra, Ő van-e a gépen, Vagy a gép őrajta. Megjött a mentő is, Halkan kopogtatnak, A kis Pamelára Kényszerzubbonyt adnak. Most a madárfejű Bobby A kezét tördeli, Reggelre nem marad Egy ép csontja se neki. Pislákol a lámpa, Kimarad az áram, Nagy sötétség borul A Ewing-családra. Nyitva áll az ajtó, Mégse akar senki, A sarki kocsmába Samanthaért menni. Alszik már mindeki, Csend borul a tájra Csak Christine fuldoklik A kerti uszodába.

Részeg Micimackó

Egy napon, mikor Micimackónak száraz torka beszakadt, Eszébe jutott, hogy inni kéne valami nagyon károsat. Elment tehát Malackához, mert jobban csúszik párban, De a részeg disznó a földön feküdt, arccal a hányásában. Így hát elindult a kocsma felé, miközben sűrűn szomjazott. Arra gondolt, milyen rég volt, mikor legutóbb berúgott. Eltelt azóta két nap is, de könnyen lehet, hogy három, S ez borzasztóbb volt számára, mint a legszörnyűbb rémálom. Minél inkább berúgok, annál inkább szédülök. Minél inkább szédülök, annál inkább berúgok. Folyik a sör és habzik, Micimackó ázik, Folyik a sör és habzik, nagyokat rókázik.

Számítógép

Mit nekem te Linuxoknak Parancsokkal vadregényes Shellje! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S gépem verzióid nem használja. Fent a Windows tengersík hülyéknek Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadult sas-lelkem, Ha az ablakok végtelenjét látom. Fölrepülök ekkor gondolatban Túl az aztalon az Intéző közelébe, S mosolyogva néz rám a tálcától a menüsorig nyuló gyökérkönyvtár képe. Délibábos háttérkép alatt dörömböl Media Playernek 100 Heavy Metálja; Deleléskor Hosszú scrollú sornál Széles menü kettős árja várja. Cd-knek dübörgő futása Zúg a gépben, Ujjaid dobolnak, S a Lámák kurjantása hallik S pattogása hangos szenzoroknak. Az explorben ablakok lágy ölében Ringatózik a Altavista, S a Javascriptnek eleven szinével A képernyőt vigan koszoruzza. Ide járnak szomszéd hálózatokbol A hackerek esti szürkületben, És örülve kelnek légi utra, Ha a Lámák adata a vírustól elveszett. A kislemezen túl a C:\ mélyén Áll magányos dölt ikonú exe; Látogatják a Hardcore quakesek, Gamespyra menvén a versenyre. A fájloknál kicsi mappaerdő Sárgul a halványsárga alapban; Oda fészkel a trojai Szerver rendszergazdáktól nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús Back Orifice S kék ikonja a Patch.exe-nek; Hűs tövéhez teli hold hevében Jelszót lopni okos felhasználók térnek. Messze hol a Flash az Explorert éri, A háttérből kék nyomógombok orma Néz, s megettök mint halvány ködoszlop, egy-egy menü tartományának tornya. Szép vagy,Windows legalább nekem szép! Itt kattintottak, itt chateltem. Itt boruljon rám a monitor, itt Domborodjék az ablak is fölöttem.

Kikrákoty

Én elmentem a vásárba fél pénzzel, Windowst vettem másolt CD-n fél pénzzel, Windows mondja Kék Halál, Kárikittyom büdös windows, mégis van egy fél pénzem. Visszamentem a vásárba fél pénzzel, Megkerestem a zugárust fél pénzzel, Árus mondja: "Kell ápdét!" Kárikittyom édes ápdét, mégis van egy fél pénzem Hazamentem a vásárból ápdéttel, Telepítek, installálok két kézzel, Windows mondja 0E, Kárikittyom a jó anyád, de még van egy fél pénzem. En elmentem szám. tech. boltba fél pénzzel, Hardvert vettem szám. tech. boltban fél pénzzel, Hardver mondja krr-krr-bumm, Kárikittyom drága hardver, nem bírom ezt ép ésszel. Lecseréltem az egészet, részletre, Gatyám ráment, már nem eszek 2 éve, A gépem már elavult, Kárikittyom sörre költöm, ha lesz megint fél pénzem.

Való világ

Hát nem egy diplomás doki, ez az alkoholista Oki. Józanul még nem láttuk soha, tetovált seggén kinőtt a moha. Hülyeségben párja neki Majka, aki egyszerű, bazmegolós fajta. Finganak, böfögnek, jót röhögnek rajta, a hatalmas "szinvonal" a tv2-t hajtja. Cicafiú Lezlit a hideg rázná, ha szoros ánuszát le nem gyantázná. Precízen meg van minden konstruálva, nem lepődnék meg, ha egyszer menstruálna. Szép vagyok, jó vagyok, a nevem Szabi. Kikérem magamnak! Nem vagyok zabi! Sutyiban majszol az eldugott kajából, fél kiló hajzselé csöpög a hajából. Kezdetben mindenki imádta Ágikát, Lorenzo próbálta becserkészni kis lukát. De a női agyban nem látni logikát, lapátra tette a latin vad bikát. Lorenzo a macsó, a motoros csákó, mégse fogy a koton, se Durex, se Rako. Copfja olyan mint egy pamacs, angolul két szót tud: tú maccs. Nem tehet róla, genetikai hiba. Kikészült a Györgyi, ez a szőke liba. Kielégületlen, a fiúk meg sem baszták, ehelyett inkább jól kiszavazták.

Perverz Télapó

Én vagyok a Télapó, úgy bebasztam, mint a ló. Van zsákomban minden jó: tampon, bugyi, műdákó. Ne várjatok, nem megyek, pornófilmet rendezek.

Micimackó

Egy napon mikor Stricimackónak Semmi drogja nem akadt, Eszébe jutott, hogy inni kéne Valami kibaszott károsat. Elment tehát Malackához, Hogy vodkát igyanak párban, De a részeg disznó ott feküdt A saját hányásában. Így hát elindult hazafelé, Miközben vodkát iszogat, Arra gondolt, hogy megbaszhatna Valami jó kis bögyös csajt. Fogott hát egy nagy pinát, Oszt vígan megkefélte. De az egész óvszer szőrös lett, S gyorsan lecserélte. Mert: minél inkább baszogat, Annál inkább hull a pénz, Minél inkább dől a pénz, Annál inkább baszogat. Hull a hó és drogozik, -zik, -zik, A kottonja ázik, -zik, -zik Hull a hó és drogozik, -zik, -zik, A kottonja ázik, -zik, -zik.

Rómeó és Júlia 2.

R: Megyek hát, s tüstént szólítom kedvesem, Hisz biztos reám vár talpig tetvesen. De csitt! Mi fény villózik amott? Konnektorba nyúlt, s ettől görcsöt kapott. Ó, én egyetlenem, segítenék máris, De nem teszem, hisz látom élvezed a fázist. J: Bűzt hoz a szellő, ez Romeó lenne? Ilyen szaga neki van, biztos vagyok benne. Elindult felém, ide vezet útja, Remélem, hogy erejéből több menetre futja. Jöjj hát szerelmem, s csókold meg ajkamat, De sietned kell, mert bélgiliszták hajtanak. R: Mily furcsa a hangja, csak nem esett baja? Tán rühes a kedves, hogy hullik a haja? Ó, a galád tele van kéjjel, Biztosan megcsalt mással az éjjel. J: Ne szólj így Romeó, hisz meg szűz vagyok. R: A füledre kedves, attól hallasz nagyot. J: Szerelmem Romeó, ne gyanúsíts engem, Hisz éjjel az odúm csak terád fentem. Loboncos trombitád, mely igen derék fajta, Nyújtsd fel hát iziben, s felhúzlak rajta. R: Értem a terved, fáj a fogad a golyóra, Húzzon fel inkább a Vágó Pisti rolója. J: Hármat kérek kedves, ölelj, csókolj, szeress, Szoknyám alatt iziben mamutfészket keress! R: Ide figyelj kedves! Mit mondassz, csupa vidámság, De nincs itt a Dévényi, ez nem három kivánság. S most mondok neked szépet én is Júlia: Arcod látvanyátol kipusztul Grúzia. J: Szerelmem Rómeó, hangod mint az álom, Meredő tagodat epedve várom. Tudom, hogy féltél, s éjjel reám vártál, S félelmed jeléül megtelt az ágytál. Tudom, hogy szeretsz, s imádsz kellőképpen, Vizelő kacséd kimutatta nékem. R: Szót se többet erről, hisz elég a bajom, Az engem ért csapást szó nélkül nem hagyom. Keserű a sorsom, melynek tűz az oka, Házunk égésének nagy volt a foka. J: Ezek után Rómeó nem élet az élet, Haljunk meg együtt, igyuk meg e mérget. Az élet örömeit már élvezni nem merem, Mert napok óta sajog, s gyötör aranyerem. Ég veled hát kedves, az életet már utáltam, S ha meghaltam, jöjj te is utánam. (Julia megissza a mérget, s meghal.) R: Balga lány, mit képzelsz! Hogy halni veled menjek? Odébbállok, s inkább maszturbálok egyet.

Hófehérke

Hófehérke hét törpe Elmentek az erdőbe Hófehérke mit csinált, Lehúzta a bugyiját. Dugd be, húzd ki! Lesz egy kicsi ruszki. Adjatok rá kabátot! Olyan lesz mint apátok.

Toldi 2.

I. ének Ég a napmelegtől a kopasz tyúk szarja, Miklós retkes tökét ugyancsak vakarja. Mérges lapostetvek csípik ahol érik, Kormos seggepartján sütkéreznek délig. Amott a kútágas alatt áll egy némber, Vízmerítés helyett jobbágyfaszra kémlel. Nincs egy árva szőrszál a pinája ráncán, Az utolsót is tegnap vesztette el kártyán. Vályúnál az ökrök szomjasan delelnek, Bokrok tövén pesztrák, s béresek tekernek. A zsombékok tövén, hol füves az árok, Vígan enyelegnek üzekedő párok. Egy, csak egy legény van, aki nem hág: Toldi, Bár hatalmas faszát talicskán kell tolni. Legénytoll sem fedi hatalmas nagy pöcsét, Egyensúlyoz rajta három tonna rőzsét. Malomkövet zúz szét iszonyú dorongja, Vadállatok futnak előle morogva. Egy krónikás írja, mit szemével látott: Duhaj kedvében egy megyét meghágott. Delelőn az ipart agróban űzi, Faszára a nőket huszasával fűzi. Amint vakaródzik, s a semmibe réved, Lát felé ügetni nyalka hadfi népet. Megjött immár Toldi rókalelkű bátyja, Viszeres seggén lóg szattyánbőr gatyája. Kókadt kanócpöcse gubbaszkodva hallgat, Nem kér ő már pinát, csupán csak nyugalmat. Valaha egykor ő volt a kuplerájok bakja, Most csúfosan lóg le bús, penészes makkja. S ha egyszer mégis üzekedni merne, Duhaj kedvében nagyokat tekerne. De hiába nógatja azt a fonnyadt tököt, Sunyin és unottan mond az csütörtököt. Ezért rút irígység bántja Györgynek szívét, Látja testvéröccse duzzadó nagy pöcsét. S gondolata támad, mely aljas és kajla: "Majd elintéz téged a királyi szajha!" II. ének Fel van lobogózva ős Budavár tornya, Dicső lovagoknak áll itt hősi torna. Lajos királyunknak nemi kedve fogyó, Elégedetlen már a királyi lotyó. Kihirdette tehát hetedhét országba: Jelentkezzék lovag, ki nejét meghágja. Nem könnyű feladat, nem mindenki bírja, És aki nem bírja ásva annak sírja. Hét numerát kíván a királyi némber, Ki sem véve a faszt, egyben végezvén el. Akinek hét után úgy áll, mint a szálfa, Annak Aranybullát vernek a faszára. Jött is Csáktornyáról jó Bükköny Levente, Állati nagy faszát ürüzsírral kente. Nekifohászkodott, szólt: "Dupla vagy semmi!" De az ötödiknél nem tudott már menni. Fogcsikorgatva jött Kont a kemény örmény, Megcsóválta farkát, s támadt nagy légörvény. Dölyfösen rikoltott: Kilencszer verem be! Ám hét után nem állt, s tették hűs verembe. Riszálja valagát Johanna, az álnok, Mert izgatja peckét egy kiherélt pohárnok. S míg trágár apródja szívja keble halmát, Beugrat pejlován Vazul, a hős dalmát. Mered nagy kopjája dicsőségre várón, Ám csakhamar kidől, s viszik ki hordágyon. Sok ledér lovag jött, felcsigázva kedvük, De hiába folyt el drága életnedvük. Senkinek sem állt föl öt után, hiába, Vonták a várkastélyt gyászdrapériába. III. ének Mint dámszarvas, kit seggbelőtt az ármány, Fut sötét erdőbe szegény Miklós árván. Együgyü szívében csak egy terv világol, Hogy a nehéz versenyből győztesen kilábol. Ösztökélte bátyja, - minden szava lépes: Most mutasd meg öcsém, dákód mire képes! Ravaszul beszél, véka alá rejtve Csúf terve, hogy öccsét elveszejtse. A hold meszes segge felkúszott az égre Mire Miklós felért Buda alá végre. Öklözi a kaput, rúgja, veri, rázza, Míg durván ráförmed a királyi strázsa: Hé paraszt! Süvölvény! Ez királyi porta! Nem zsellér fickónak áll itt hős lovagi torna! Én paraszt? Füstölög és fogat csikorgat, Iszonyú hímtagja vészjóslón horkad. S mintha vasból volna ágyékának kincse, Tajtékzó dúvadként csap le a kilincsre. Lesúlyt hős Botondként, képes volna ölni, Röpköd az ércforgács, támad rés ökölnyi. Iszonyút rikoltva ugrik be a résen, S siet, hogy a nemes harcból le ne késsen. Amíg a várkertet fürkészve átszelte, Látta Lajos királyt, ki tökét jegelte. Meglepte őt Miklós, keservesen nyögött, "Ha kedves az életed, baszd meg azt a dögöt!" Voltam én is egykor délceg, ifjú, nyalka, Most búsan ténfergek rossz picsákat nyalva. Ha kedves az életed, gondold meg a dolgot, S ványadt pöcsét rázva keservesen morgott, Megköszönte Miklós a király tanácsát, Felfeszíti faszával a bejárat rácsát. Ezt látja Johanna, s felsóhajt epedőn: Remélem nem visznek ki téged is lepedőn. Miklósnak dermeszti szívét, amit látott, Eléje Johanna nagy picsája tátog. Bozontos szőrök közt, mint egy mérges kígyó, Kígyózva tekereg a vérvörös csikló. Ásítva szürcsöl hatalmas puncija, Melynek űrmértéke úgy harminchat uncia. Nem szívbajos Miklós, legény ő a talpán, Be is veri tüstént nagy husángját nyalkán. Ökleli Johannát az abnormis karó, Ugy dolgozik benne, mint a cséphadaró. Tíz kopasz csillagjós számolja egy gépen, Már a hetes turnus át van hágva régen. Szívós a királyné, a huszat is állja, Segge a Lohengrin nászdalt trombitálja. Ám harminc után már hervad a lotyó, Bár Miklós még serényen dorongol. Elalélt Johanna, nem bírja már szusszal, Zsémbeskedik Miklós, megtoldja még hússzal. Meghalt a királyné! - sikoltják a vének, Lerángatják Miklóst szerecsen pribékek. Taszigálják, rúgják valagba és hasba, Diadalmas pöcsét verik nehéz vasba. Lődörög Miklós, mint lófasz a lébe, Megkötözve viszik a király elébe. Trónján ül Lajosunk, vidor most a kedve, Podvás seggét nyalja idomított medve. A halálhírt egy szolga nagy sietve hozta: Úrnőnket e paraszt, a halálba baszta! Felujjong a király - Lovaggá lesz ütve! Igy szóla Miklósnak, ki áll szemlesütve. Kívánsz szűz leánykát? Telt valagút? Ringót? Minden a tied, mert megölted a ringyót! Mert a szerelmet ajzó szél, ha eljöve tavasszal A fél világ nem tudta őt ellátni fasszal. De te méltó voltál a királyi dögre Dicső magyar faszod álljon mindörökre!

Reszket a bokor,mert...

Reszket a bokor, mert Madárka sz..ott rá, Reszket a lelkem, mert Eszembe jutottál, Eszembe jutottál, Vasorrú bábácska, Te a nagy világnak Legnagyobb ocsmánya! Meg akarsz te enni, Talán meg is sütöl. Ronda klopfolóval Össze-vissza ütöl. Megölsz, rondaságom Én ugyan gyűlöllek, Apád-Anyád nálam Jobban nem gyűlölhet. Mikor együtt voltunk, Tudom, hogy szerettél. Akkor nemet mondtam, Most ezért, ezért megennél. Hogy ha már nem szeretsz, A madárka b....on meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer b....on meg!

Egy kislány verse

Modern kislány vagyok nagy hibákkal teli A foglalkozásom nem háztartásbeli. Főzni nem tudok a mosáshoz nem értek A házimunkához kedvet nem érzek. Ám egyet büszkén be merek vallani Sok mindent nem tudok, de van ám valami Amit oly pompásan értek Mint kevés asszony ezen a vidéken. Mert tudom azt bármiféle pózban Gyors és lassú tempóban. Tudom oldalt fekve, lábfekve és háton Ahogy jónak látom. Tudásom e téren több mint tökéletes S hogy hason is tudom az csak természetes. Jó korán elkezdtem gyakorolni ezt én Mivel tanítóm egy fiatal legény. Fiatal volt mégis jól megtanított ő S nem voltam e téren tudatlan nő. Bevallom először borsódzott a hátam Mikor a fiú nagy rúdját megláttam. Eleinte azt hittem leszakad az ég is Lihegtem kapkodtam de csináltam mégis. Idővel rájöttem mi ennek a titka S feltárult előttem mindennek a nyitja. Később már oly rutint szereztem Hogy tudásommal pénzt is kereshettem. Csináltam reggeltől korán felkelve Mert ilyenkor jön meg minden ifjú kedve. És nagyon boldogan vidáman műveltem Még estefelé is mikor a nap lement. Hull rólam a ruha mint fazékról a zománc És testem olyan lesz mint a fénylő topán. Van aki gumisapkát húz a fejére Ám ez a gyönyört csökkenti felére. Ez az én gyengém ezt kell elhallgatnom Én a nedvességet érezni akarom. De hát mit nevettek nem kell ezt megszólni Nem kell mindjárt rosszra gondolni. Nincsen abba semmi amit elbeszéltem Ha hiszitek ha nem az úszásról beszéltem.

Szex

Ha neked az anális túl brutális, az orális inmorális, a manuális túl banális, nekem megfelel egy sima dugás is.